Aki keresett már valaha munkát, a fenti kérdéssel biztosan találkozott. De hogyan válaszoljunk rá? Vannak bevett taktikák? Legyünk szemtelenek, netán szerények?
Manapság teljesen bevett szokás a leendő munkáltató részéről a fizetési igényre való célzott rákérdezés. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha nem kérik a jelentkezőktől, hogy már az önéletrajzukban jelöljék meg a bérigényüket, akkor arra az állásinterjún mindenképp rákérdeznek. Tapasztalatlanabb álláskeresők körében ez a téma talán a legnagyobb mumus, félnek attól, hogy túl nagy, vagy éppen túl kis számot mondanak. Egy pár ökölszabályt betartva azonban képbe kerülhetünk, és sokkal magabiztosabb, az igényeinkhez igazodó választ adhatunk.
1. Tájékozódj!
Nézz utána, hogy a megpályázott szakterületen és pozíción milyen fizetések mondhatók reálisnak. Kérdezz körbe ismerőseidnél, volt csoporttársaidnál, akiknek már van a szakterületen tapasztalatuk, sőt legjobb, ha olyantól érdeklődsz, aki az adott vállalatnál dolgozik. Használhatsz fizetési kalkulátort is.
2. Lődd be az igényeid, mérlegelj!
Számolj kicsit! Vedd figyelembe a havi kiadásaidat, a lakbért, az étkezést, a rezsit, és persze fontos, hogy egy kis szórakozásra/hobbira/ruhára is jusson! Ha gondolsz a jövőre, az sem árt, ha félre is tudsz tenni valamennyit.
3. Viszonyíts az előző munkahelyedhez!
Gondolj csak bele, hogy mennyit kerestél az előző helyeden: valószínűleg egy új cégnél semmiképpen nem szeretnél kevesebbért dolgozni, sőt ha lehet, lődd egy kicsit fölé. Vedd számításba, hogy ha magasabb pozícióra pályázol (a szakmádon belül), 20-25%-ot számolj rá az eddigi fizetésedre. És ne feledd: ha számodra teljesen új szakterületen próbálsz szerencsét, akkor pályakezdőnek minősülsz!
4. Gondolkodj sávokban!
A legjobb módszer az, ha nem egy konkrét összeget adsz meg, hanem egy intervallumot, ahol a két szám között mondjuk 10-20-30 ezer forint van, de maximum (!) 50 ezer forint. Így már sokkal jobb helyzetben vagy, és a munkáltató is látja a rugalmasságodat.
5. Ha hajlandó vagy engedni, utalj rá!
Ha úgy ítéled meg, hogy az intervallum alsó határától való esetleges negatív eltérés 10-20 ezer forinttal még mindig vállalható, és nem ver a földhöz, írd oda, hogy „ez egy tárgyalóképes érték”.
6. Legyél bátor, vállald fel az igényeid!
Ne félj attól, hogy megadd bérigényként azt az összeget, amire vágysz és szerinted reális! A munkáltatónak sem az a célja, hogy minél olcsóbban foglalkoztasson, hanem hogy hosszú távú, elégedett munkavállalók dolgozzanak a vállalatnál, ami bizony pénzbe kerül.
7. Ha azt kérik, hogy az önéletrajzban tüntesd fel a bérigényed, feltétlenül tedd meg!
Ezzel elejét veheted egy fölösleges interjúnak, ahol kiderül, hogy a bérrel kapcsolatos elképzeléseitek egyáltalán nem egyeznek, te pedig kivettél rá egy nap szabit, esetleg más városba is elutaztál ezért.
8. Nem kell mindenképp bruttó összeget feltüntetni.
A munkáltatók simán elfogadják, ha nettó összeget adsz meg, de ne felejtsd el leírni, hogy melyikre gondoltál!
9. És mi van, ha rákérdeznek?
Őrizd meg a hidegvéred, nincs para. Fontos, hogy ne látszódj rugalmatlannak és tájékozatlannak, szóval mellőzd az olyan válaszokat, mint: „Önök mennyire gondoltak?” „Őőő hát nem tudom” „XY forint az igényem, és ez alá nem tudok menni.” A legjobb tehát, ha megmondod azt az értéksávot, amire gondoltál.
+1. És ha nem tudom?
Nem a világvége. A következő formulát érdemes követni: „Korábban XY forintot kerestem, de mivel ez egy új munkakör, szívesen hallgatnám meg az önök ajánlatát.”